Előre elárulom, hogy most sem fogom elárulni. J Továbbra is legyen egy kicsit arról szó, hogy mi nem az.

A tie-dye-t mindenki ismeri (aki az előbbi bejegyzést nem olvasta, az most tegye meg). Van egy ehhez hasonló, ennél jóval régebbi és rendkívül érdekes japán technika, mégpedig a shibori, vagy teremtsük meg a magyar kifejezést: sibori. A siborinál is kötöznek és hajtogatnak, na meg cérnával és egyéb dolgokkal összefogják úgy az anyagot, hogy az összeszorított részekbe a festék ne tudjon behatolni. Ismert a 3D sibori is, amikor nem simítják ki festés után az anyagot, hanem hagyják így megszáradni, érdekes hatást elérve. Példának okáért ilyen eredményekkel:

Olyan ez, mint a relativitáselmélet. Mindenki hallott már róla, de viszonylag keveseknek van róla valódi fogalma. A magyarázatot kezdjük mindjárt azzal, hogy mi nem batik. Általában, ha arról mesélek valakinek, hogy szabadidőmben batikolok, kikerekedik a szeme, amint mondjuk egy kinyúlt, narancssárga-piros körökkel „feldobott” XL-es pólóra gondol, és lesajnálóan odavet egy fél mondatot: „Hmm, ez érdekes.” Nos, a hippikkel azonosított kötözéses technika valójában a tie-dye, utalva arra, hogy kötözünk, majd festünk. Lehet azonban ezt is nagyon szépen, izgalmasan művelni: